Az oldódás során bekövetkező energiaváltozás
Oldáshő:
Az anyagok oldódását a hőváltozás szempontjából jellemző mennyiség. Pontosabban az oldáshő az a hőmennyiség, amely 1 mól anyag oldószerben való feloldásakor a környezetnek átadódik vagy amely ahhoz szükséges.
Jele: Q
Mértékegysége: kJ/mol
Az anyagok oldódását a hőváltozás szempontjából jellemző mennyiség. Pontosabban az oldáshő az a hőmennyiség, amely 1 mól anyag oldószerben való feloldásakor a környezetnek átadódik vagy amely ahhoz szükséges.
Jele: Q
Mértékegysége: kJ/mol
Az oldódás lehet exoterm folyamat és endoterm folyamat. Az oldáshő előjele ennek megfelelően pozitív vagy negatív, a rácsenergia és a hidratációs energia viszonyától függően.
Ha a hidratációs energia nagyobb a rácsenergiánál, az oldódás felmelegedéssel járó exoterm folyamat, az oldáshő előjele negatív.
Ha viszont a rácsenergia nagyobb a hidratációs energiánál, az oldáshő előjele pozitív, az anyag feloldásához energia szükséges.
Az oldódás energiaviszonyai
Exoterm :
Hőtermeléssel jár az oldódási folyamat.
Az anyag belső energiája csökken, a környezeté nő, azt tapasztaljuk, hogy az edény felmelegszik.
A hidratációs energia nagyobb a rácsenergiánál, az oldáshő előjele negatív. (Eh > Er)
Hőtermeléssel jár az oldódási folyamat.
Az anyag belső energiája csökken, a környezeté nő, azt tapasztaljuk, hogy az edény felmelegszik.
A hidratációs energia nagyobb a rácsenergiánál, az oldáshő előjele negatív. (Eh > Er)
Endoterm:
Hőelnyeléssel jár az oldódási folyamat.
Az anyag belső energiája nő, a környezeté csökken, azt tapasztaljuk, hogy az edény lehűl. A rácsenergia nagyobb a hidratációs energiánál, az oldáshő előjele pozitív. (Eh < Er)
Hőelnyeléssel jár az oldódási folyamat.
Az anyag belső energiája nő, a környezeté csökken, azt tapasztaljuk, hogy az edény lehűl. A rácsenergia nagyobb a hidratációs energiánál, az oldáshő előjele pozitív. (Eh < Er)
